Koala Olvas könyves blog interjú sorozatában könyvmolyokkal ültem le beszélni magukról és a munkásságukról. Ők olyan könyv fanatikusok, akik nem csak a barátjaiknak, ismerőseiknek mesélik el az olvasmány élményeiket, hanem közszemlére teszik saját felületeiken. Népesedő követőtáboruk pedig rendre figyelemmel követik. A Moly Interjúk keretein belül őket ismerhetjük meg közelebbről. Előző alkalommal a vendégem Slezák Edit volt, a Ediverzum könyves instablog szerzője. Az interjút ide kattintva tudod elolvasni. A következő interjúban Petrával, a Mert mindig jó olvasni! könyves blog szerzőjével beszélgettem augusztusban.

Hogy mutatnád be magadat és blogodat azoknak, akik még nem ismernek?

A követő számokból mindenki azt hiszi, én már valami hatalmas nagy név vagyok a bookstagramon közösségben. Holott én is csak egy olyan ember vagyok, akit megdöbbentek a számok és az a rengeteg pozitív visszajelzés, amiket kapok egy-egy posztom után. Mindig elérzékenyülök, amikor azt olvasom, jó amit csinálok és sokakra hatok is ezzel. Azért szeretem ezt a közösséget, mert buzdítanak azzal a fajta szeretetükkel, amit a könyvek iránt éreznek és amit felém is küldenek és viszont kapnak!

Mit mondanál elsőnek annak, aki nem ismer téged? Hogy mutatnál be számára?

Hú! Mindig a bemutatkozás a legnehezebb, hiszen olyan sok infója van saját magáról az embernek. De talán ez a legegyszerűbb: Könyvmoly vagyok, aki a gyógyulás felé tart. Vicceltem! A könyvesbolt felé.

Hogy indult el az olvasói karriered?

Kiskoromban nem szerettem olvasni. Konkrétan nagyapám próbálta rám erőltetni a régi nagy klasszikusokat tízéves koromban, de én foggal körömmel harcoltam ellenük. Mert amikor már bele olvastam egy olyan regénybe, egy kukkot sem nagyon értettem belőle (ehhez képest, már falom őket). Aztán megérkezett a Szeleburdi család, ami felkeltette az érdeklődésem irodalom órán, általánosban. Onnan következett a mély víz, egy 400 oldalas könyvvel, amely Cynthia Hand - Angyalsors trilógiájának az első része volt. És onnantól kezdve nem volt már megállás.

A blogodon is írtad, hogy kiskorodban nem voltál kifejezetten jó olvasó. De mi fogott meg annyira a Cinthya Hand – Angyalsors trilógiában, hogy azzal kezd az olvasói karrieredet?

Igazából arról sem tudtam kiskoromban, hogy léteznek más könyvek is a klasszikusokon kívül. Gyakorlatilag azt hittem, csak ilyen regények vannak a világon. Aztán valahogy szembejött velem az a csodásan egyszerű borító. A fülszövegben az fogott meg a legjobban, hogy a mi időnkben játszódik, ráadásul angyalok vannak a középpontban! Imádom az angyalokat! Valamilyen téren kiskoromban is hittem bennük és éppen ezért azonnal el akartam olvasni! Kíváncsi voltam erre "az új világra".

Hogy jellemeznéd a világnézetedet?

Realista vagyok, de imádok a fantáziában barangolni. A fantasy a kedvenc műfajom, játszódjon akárhol, a tündérek kertjében, vagy vérfarkasok vacsoráján, szeretek elmenekülni a valóság elől, amely néha nekem túl sok.

Csak fantazy könyveket olvasol?

Horrort kivéve, minden evő vagyok, de leginkább igen, fantasy témában érzem magam teljesen otthon.

Könyvek milyen szinten vannak jelen az életedben? Mit adnak neked?

A könyvek folyamatosan részesei az életemnek. Nem telik el úgy nap, hogy ne olvasnék. A könyvet szabadságot adnak a külvilágból.

Mi alapján választasz ki könyveidet?

Mindenki azt mondja, hogy sose borító alapján ítélj! Na nálam pedig így van. Először ugye mindig a borítót látom meg és ha az megtetszik, akkor irány a fülszöveg és ha az is befutó, akkor egyenest a könyvespolcomra fut.

Jelenleg olvasol valamilyen könyvet? Ha igen, melyiket?

Jelenleg Tolnai Viktor – A ​Kraken visszatér című steam-punk regényét olvasom, ami egy második rész. Az első világa annyira megfogott, hogy azonnal írtam az írónak a recenziós példány miatt.

Egyébként kulturális kiadványokban is a fantazy-t keresed?

Igen. Ha fantasy és más regények közül lehet válogatni, akkor én egyből a fantasy-re repülök leginkább rá.

Szerinted miért van/volt az a trend a fiatalok körében, hogy kevésbé menő olvasni?

Sajnos a trendek ilyenek. Jinnek mennek és véleményem szerint egyre nagyobb hülyeségekkel állnak elő. Azok az emberek, akik a trendeket terjesztik jobban tennék ha valami értelmesebbet találnának ki. De szerencsére vannak olyan emberek, akik gondolkodnak és nem követik az ehhez hasonló ostobaságokat.

Esetleg mondasz ilyen szerinted hülye trendet?

Ehhez sajnos nem értek. Nem követem őket, nem követek influenszereket sem, szóval ehhez nem tudok hozzászólni.

Ezzel kapcsolatban hogy jellemeznéd magadat? Tartalomgyártó, influenszer vagy véleményvezér? Miben különböznek szerinted?

Tartalomgyártó vagyok, de ebbe nem akarok belemenni. Nem értek hozzá. Igazából ebbe az egészbe én belecsöppentem.

Mennyire vagy tudatos? Mennyire figyeled a visszajelzéseket?

Mindig próbálok odafigyelni arra, hogy mi tetszik a követőimnek és mindig csinálok szavazásokat is, hogy megtudjam nekik mi is lenne a legjobb. De mindig hű maradok önmagamhoz.

Hol lenne a határ? Amit a követőid igényelnének, de te már soknak érzed.

Például ajánlásokat mindig elfogadok, sőt szeretem is és utána mondjuk kibeszélni a könyvet. De ha csak olyat kellene olvasnom, ami a közönségnek kell, de nekem nem tetszik, na az ott már nekem kész.

Populisabb írányba mennél, ha ezzel valamilyen előnyre tennél szert?

Nem. Olyat sosem tennék. Nekem az is megfelel, ha kevés az olvasóm. Sosem azt nézem mennyien vannak.

Kicsit még áttérve a blogodra és azzal kapcsolatos témákra. Mit ad számodra a blogod, a Mert olvasni mindig jó? Miért ez a neve?

Barátokat ad a blogom, tapasztalatot és élményt! Igazából már nem tudom miért adtam ezt neki! Tudom, itt mindenki jönne valamivel. Nekem azt hiszem ez volt az első, ami eszembe jutottot. Annyi jó név volt instán amikor elindítottam és fogalmam sem volt az enyém mi legyen. Nem is nagyon gondolkodtam rajta. Csak úgy jött.

Mindenképpen egy személyes blogot akartál könyves témában vagy gondolkoztál már csapatban csinálod?

Személyes. Sosem gondolkodtam csapatban, mindig úgy voltam vele, hogy ezt én csináltam és azt szeretném, ha az emberek az én képeimet és gondolatainkat látnák.

Csapatmunkában úgy éreznéd, hogy elvesznél? Nem tudnád kiélni a kreativitásodat?

Lehetséges, bár ezt nem tudhatom teljesen biztosra, mert ugye sosem voltam benne.

Ha a jövőben lenne rá lehetőség, akkor kipróbálnád?

Lehet. Igazából nyitott vagyok mindenre. Csak azzal, akivel belekezdek ebbe, megértő legyen, ha valami oknál fogva ki szeretnék szállni és ez fordítva is így lenne.

A családod mit szólt, hogy elkezdtél tartalmat gyártani a netre?

Támogatnak szerencsére és mindig segítenek, ha valami fotózási problémám adódik mondjuk modell kellene (aminek a szerepét ők töltik be), vagy pedig fotós (amikor én állok a kamera elé, ők pedig mögé.). De mindig segítenek abban, ha elakadok valamiben, vagy csak kell egy kis lelkesítés egy kudarc után

Ezzel foglalkozol főállásban, vagy csak hobbi szinten csinálod?

Igen. Már több mint négy éve csinálom és imádom!

Mik a jövőbeli terveid? Hogy képzeled el magadat 5-10 év múlva?

Nagyon szeretnék ezzel úgy is foglalkozni, hogy ez lenne a munkám, de nem tudom lenne-e majd erre lehetőség. Szeretnék majd családot alapítani és remélem egy gyermek mellett majd tudom vezetni tovább az oldalt.

Aki ezzel akar foglalkozni az, hogy kezdjen bele? Mit javasolnál neki?

Csak vágjon bele! Ez a legegyszerűbb! Írja le, amit gondol és fejlessze magát! Amikor én belekezdtem, nagyon féltem, fogalmam sem volt mit kellene csinálnom, és hogyan, de szerencsére rengeteg támogatást kaptam azoktól akik régebb óta csinálták. Nagyon fontos, hogy merjünk segítséget kérni, ha nem értünk valamit, vagy egyszerűen csak megerősítés kell!

Hol találhatnak meg téged, akik követni szeretnének?

Tiktok kivételéve: Facebook, de ugyan úgy Instán és Moly-on.

Mit üzennél a Koala Olvas követőinek?

Olvassanak!