Egy könyvmoly lelkű építész
Moly Interjúk - Szűcs Petra
A Moly Interjúk sorozat következő interjújában Szűcs Petrával, a KÖNYVESPOLCOM ÉKEI mögött rejlő könyvmollyal beszélgettem. Petra az építészeti képzés mellett könyvek iránti szenvedélyét is ápolja, és Instagram oldalán osztja meg olvasmányait követőivel. A beszélgetés során megtudhatjuk, hogyan vált könyvmollyá, mely könyvek hatottak rá leginkább, és milyen tervei vannak a jövőre nézve.
Hogyan csöppentél bele a könyvmolyok világába?
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Igazi könyvtárlakó voltam gyerekként. Olvasótáborokba is jártam nyáron. Ki volt jelölve egy könyv, és aköré volt felépítve a héten a tematika (pl.: amire emlékszem: Nyulász Péter: Helka). Általánosban a leggyengébb tárgyam a magyar nyelvtan és irodalom volt, de szép lassan, sok olvasással ez megváltozott, és gimiben irodalom és matek emelt sávra jártam. Az előbbi hobbi volt csupán, a második lépcsőfok volt a műszaki pálya felé. Azért a nyelvtan és a hangos olvasás még mindig nehezen megy (általánosban időre olvastattak, azóta is szorongok, és ezen az sem segített, hogy az egyházi gimimben a Bibliát kellett hangosan olvasni).
Családban akkor többen is könyvmolyságban szenvednek?
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Csak a nagymamám és a dédim. A könyvtár egy jó hely volt, ahova elmehettem napköziből, vagy zeneiskola után (mivel egy épületben volt), amíg értem jöttek. 🙂 A nagymamámmal viszont mai napig együtt rágjuk a könyveket. Amit megcsócsáltam és finom volt, azt már viszem is neki.
Leginkább milyen könyveket olvasol?
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Nem túl népszerűeket. Többnyire nehezebb olvasmányokat. Az alapkritérium, hogy többszörösen összetett, barokk körmondatokat használjon az író, vagy tudományos nyelvezetet. Viccet félretéve, szeretem, ha mondatok közül van pár, ami ékkőként kiviláglik és velem marad, elgondolkoztat. Emellett nagyon fontos, hogy tanuljak a történetből. E köré építettem fel az instám tartalmát is.
Vannak olyanok, amiket kiemelnél?
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Jelenleg a legkedvesebb könyvem Ken Liu - A papírsereglet című novelláskötete. Több különböző témájú novellából áll össze. Van, ami nagyon hozzám nőtt, van, ami kevésbé. Mindenesetre nagyon szeretem, ahogy ír. Ted Chiang is jó, de őt olvasni sokkal nehezebb, sőt meg merem kockáztatni, hogy akinek nincs reálos kötődése, annak nem is élvezhető.
Illetve, magyar szerzőtől:
-
Szabó Magda - Mózes egy, huszonkettő (egy felolvasáson hallottam belőle részletet és azonnal nekivágtam)
-
Tamási Áron - Jégtörő Mátyás (nagyim ajánlotta, mikor panaszkodtam az Ábel, a rengetegben miatt)
-
Kosztolányi Dezső - Nero, a véres költő (egy egyetemi barátnőm olvasott fel belőle nekem, talán pont azt az idézetet, ami instán is kinn van)
-
Oh, és az idei TDK dolgozatom ihletője: Józsa György - Viaszváros (ez egy Gondolat zsebkönyv a méhekről, de nagyon olvasmányos)
Szóval rengeteget olvasol. Honnan jött az indíttatás, hogy az élményeidet megoszd?
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Nagyon szívesen (és sokat) meséltem az ismerőseimnek a nem túl felkapott olvasmányaimról. Amíg nem ástam magam jobban bele a bookstagram világába, addig olyan könyvek jöttek csak velem szembe, amikkel kapcsolatban kétségeim voltak, hogy számomra nyújtanak-e majd valami pluszt. Ügyelek arra, hogy ne becsméreljem a legolvasottabb könyveket (negatív élményeimet a molyon kiventillálom), hisz valakinek azok is értékesek, számomra viszont többségük nagy csalódás. Szóval sokat olvasok, de a könyvmolyokhoz képest keveset (egy Harari Sapiens-t nem tudok ledarálni két nap alatt), és megválogatom, hogy mire szánok időt. Úgy gondoltam, ha van még, aki hasonló hozzám, annak hátha jó ajánlásokat tudok adni.
Booksgrammerségedről mesélsz még?
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Azért is mertem belevágni, mert az építész képzés közben megtanultam photoshopolni. Viszont úgy éreztem, azzal, hogy grafikus tartalmat teszek csak ki, távolságtartóbbnak tűnik az oldalam. Így a kettő kombinációját kezdtem el kialakítani. A jelenlegi rendszer (ahogy látszik is), elég döcögősen megy. Lehet, a jövőben formátumot kell váltsak. De az is nagy különbség lenne már, ha a kétlaki életem (koli, szülői ház) lezárulna, és egy otthonom lenne, ahol a könyveim is helyet kapnak. Jelenleg csak néhány könyvet tartok magamnál.
Merre szeretnél tartalmilag elindulni? Vagy még nem szeretnéd lelőni őket?
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Még magam sem tudom. Nem gondolok nagy változtatásra, csak hatékonyságnövelésre. Szeretném, ha megbízhatóbban tudnék tartalmat posztolni.
Vannak olyan jövőbeli terveid, amiket szívesen megosztanál velünk?
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Szeretnék pár könyvtári könyves ajánlót is készíteni. Van pár nagyon jó könyv, amit a BME OMIKK-ból vettem ki. Szeretnék visszanyúlni a könyvtári gyökereimhez, amiről Budapestre költözésem során szinte meg is feledkeztem.
Követőid, rajongóid akkor alkalomadtán ott is összefuthatnak veled!
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Sajnos én egy hangos könyvtárlátogató vagyok. Ez a vidéki, kis könyvtárban el is ment. Az OMIKK-ból csak az automatával veszek ki, nem érzem azt a családias hangulatot. Szeretek beszélgetni, de az OMIKK-ba főként tanulni járnak az emberek. Emlékeimben a könyvtár mindig egy nyüzsgő közösségi központ, de szerintem ez csak az olyan kis könyvtáraknál elfogadható, amilyenbe én jártam fiatalként. Emiatt sokszor klasszikus zenével olvasok.
Egyébként van pár trükköm, hogy minden helyzetben tudjak olvasni:
-
Tömegközlekedésen klasszikus zenével helyettesítem az utasok beszélgetésének a hangját, így jobban megy a koncentráció.
-
Illetve nehezen olvasok digitálisan könyvet, a hangoskönyvvel ugyanez a helyzet; könnyen kizökkenek, ezért ha van párhuzamosan hallgatom hangos könyvben a könyvet és követem szemmel az írást.
Volt valamilyen negatív élményed emiatt?
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Nem. 🙂 Csak érzem, hogy nem ott a helye a "szia, hogy vagy" beszélgetéseknek. Inkább kiülök a kertbe. Amikor Néma tavaszt olvastam és Rachel Carson szörnyű képeket festett le benne a természet pusztulásáról. Az egyetem kertjében ültem és olyan boldog voltam, hogy boldogan daloltak a madarak. Nem némaság vett körül.
Romantikus könyvekkel hogy állsz?
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Kifejezetten rosszul. Ebben az évben összesen kettőt olvastam. 😅 Abból az egyik nagyon tetszett, az Ahol a folyami rákok énekelnek. Ezért felbátorodtam és elolvastam egy Colleen Hoover könyvet, a Varity-t, ami számomra csalódás volt. 3, Kaffka Margit Színek és évek volt a harmadik, az is nagyon tetszett.Az arány nem is olyan rossz, mint vártam.Szóval 3/2 tetszett. Én vagyok az ízlésben 100% antiromantikus lány, aki való életben, párkapcsolatban igazi régimódi romantika rajongó.
Direkt nem akarod kitenni magadat? Mint pl.: könyves szelfikkel
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Eddig nem terveztem. Tudom így közelebbinek éreznének azok, akik a tartalmamat nézik, de én szeretnék húzni egy határt, a másik instagram fiókom, ahol én szerepelek képeket, privát is.
Adott vmi pluszt a booksgrammerség?
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Amikor elkezdtem, az volt az indokom rá, hogy fontosabb az üzenetem, mint a személyem. Valamint kis, boldog pillanatokat, amikor valaki azt mondta, hogy a könyv, amit ajánlok, érdekli. Már megérte! 🙂
Fontos-e, hogy mennyi követőd van?
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Csak abból a szempontból, hogy minél több ember ismerje meg ezeket a csodás könyveket, amikről kevesebbet beszélünk.
Mi a véleményed a papír alapú könyvek vs eBook vitáról?
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Én úgy gondolom, fiatal korban a papír alapút kéne előnyben részesíteni. Szerintem a gyermekeknek meg kéne ismerniük a szagokat, illatokat, textúrákat, mielőtt bevezetnénk őket a ránk már olyan nagy hatást gyakorló üvegképernyők világába. Én könyvespolc párti vagyok, de úgy gondolom, érdemes előolvasni könyvtárból a könyveket vásárlás előtt. A könyvespolc legyen valóban gyűjtemény, ne csak trendek viharában összegyűjtött könyvek sokasága. Szeretem az olyan könyvespolcokat, amiken a könyveknek története van.Van egy történetem azonban a könyvespolcok ellen is.
Ha megosztod, akkor szívesen meghallgatlak.
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Egyszer rengeteg csodás könyvet kaptam egy bácsi hagyatékából. Az úr halála előtt könyveket gyűjtött nem csak magának, de a családjának is, örökségül. A valóságban ez senkinek nem kellett, és én minden darabbal úgy éreztem, egy részét viszem el magammal a bácsinak. Volt egy Babits-kötet, ami rongyossá volt forgatva, mint kiderült, a bácsi szeretett ebből felolvasni élete párjának. A hölgy viszont nem értette a verseket, így nem volt számára szentimentális érték a kötet. A könyv nálam van. Emlékeztet arra, hogy mint könyv kedvelő sokszor úgy gondolom, a polcom később értékes lesz a családom számára, pedig lehet, hogy ők más emlékekben őriznek meg engem. Kicsit keserédes, de szép történet. Így értem a könyvespolcot könyvekkel, amelyeknek története van.
De ez miért a könyvespolcok ellen szól?
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: Mivel látszott, hogy a bácsi tényleg annak szentelte az életét, hogy könyveket gyűjtsön a családjának. Viszont, ha foglalja a helyet és számodra nem fontos, lehet csak teherré válik. Mint örököse a könyvespolcnak. A nagymamámnak és a dédimnek is volt saját könyvespolca, van, amiből három kötet/kiadás is van a családunkban. A dédimtől nagymamám örökölte az övét.
Végezetül mit üzennél a Koala Olvas olvasóinak, követőinek?
KÖNYVESPOLCOM ÉKEI: A mesemondás képessége szerintem nagy ajándék, nekünk embereknek. Ennek művelése és továbbadása nagyon fontos. Meséljünk minél többet egymásnak, más világokról, más élethelyzetekről és ha elég bátrak vagyunk, magunkról is.
Amennyiben kiváncsi vagy Petra munkásságára és olvasmány élményeire, akkor az INSTAGRAMon és a Moly.hu oldalon megtalálhatjátok.