Tényleg ez volt a legrövidebb évszázad?
A huszadik század rövid története könyvről
Melyik volt a történelmünk legrövidebb évszázada? Közismert(ebb) tény, hogy a történelmünket önkényes módon, különböző szempontok alapján osztották fel a történészek. Minden kort egy vagy több kisebb korszakra különítették el, mint például Kora újkor, Felvilágosodás vagy Napóleon kora. John Lukacs 2013-ban (magyarul 2014-ben) megjelent könyvéből megismerhetjük, hogy miért volt történelmi értelemben a XX. század az eddigi legrövidebb évszázad, hogy és miért tevődött át Európából Amerikába (értsd itt: Amerikai Egyesült Államok) a világ vezető szerepe. Az év első könyvajánlómban az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent A huszadik század rövid története című írásról olvashatsz! [Szponzorált tartalom volt a Pannon Cafe oldalán]
Címben feltett kérdésre kétféleképpen válaszolhatjuk meg: számtanilag nem a legrövidebb, hisz minden évszázad 100 évet foglal magába. De ha történész szemszögéből akarunk választ adni, akkor mindenképpen a XX. század volt az eddigi legrövidebb. mind közül. Ez az időszak 75 éven keresztül, egészen 1989-ig tartott. Ebben az évben következett be a szocialista blokk felbomlása és elindulhattak demokratizálódás útján a volt tagországok.
Az íróról
John Lukacs Széchenyi-nagydíjas, magyar származású amerikai történész, aki a második világháború után emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Itt több egyetemen tartott vendégelőadásokat. Nyugdíjazásáig a Chestnut Hill College történelem tanszékén tanított. Szakterülete a második világháború története volt. Élete során közel 30 publikációja jelent meg. Több műve megjelent magyarul is. (Ha szeretnéd az egyik utolsó magyar nyelvű interjúját meghallgatni, akkor az Ez itt a kérdés megemlékező adását ajánlom figyelmedbe!)
Könyvről
A történész szemén keresztül fedezhetjük fel a tartalmas és eseményekkel teli 20. század összefüggéseit, eseményeit. A kemény fedeles könyv lapjain könnyen emészthető, tudományos igénnyel megírt szöveggel találkozhatunk.
Tizenhét fejezet mindegyike az adott fejezet címe után a címszavas összefoglalójával indul, mely alapján következtethetünk a tartalomra. Fejezetek nincsenek túl hosszúra hagyva, így alkalmanként 1-2 fejezetet könnyedén el lehet olvasni egy lélegzetvétellel.
Szerző nem csak a főbb élvonalbeli országokban és kontinenseken történéseket veszi át, hanem a harmadik világbeli államokbeliekre is kitekint néhány fejezet elejéig.
Kinek érdemes elolvasnia?
Ha jobban szereted, hogy a történelem eseményei nem csak száraz, tényszerű leírások alapján, hanem gördülékenyen és összefüggésében körvonalazódjon a szemed előtt, akkor megéri . Történelmi tematikájú könyveket favorizáló olvasónak mindenképpen érdemes elővenni és belelapozgatni.