A könyvek nem csupán történetek, hanem tükrök is: bennük visszatekint ránk a világ, amelyben élünk, és az ember, akik vagyunk. Vannak, akik nemcsak olvassák ezeket a történeteket, hanem képekben is továbbadják – érzelmekkel, gondolatokkal és őszinteséggel. A következő interjúban egy olyan Bookstagrammer mesél olvasáshoz fűződő viszonyáról, aki nemcsak szenvedéllyel, hanem tudatossággal is építi online jelenlétét. Megosztja velünk azt is, hogyan lett a könyvek szeretetéből közösségformáló erő, és miként őrzi meg hitelességét egy vizuálisan túlterhelt világban. A Moly Interjúk jelen vendége Varga Fruzsina, a Fruzsiv olvasókuckója bloggerje, bookstagrammerje.

Személyes utazás és inspiráció

1. Mi volt az a pillanat, amikor úgy érezted, hogy meg kell osztanod az olvasási élményeidet a Bookstagramon?
Pontos dátumot nem tudnék mondani. Egyszerűen csak azt vettem észre magamon, hogy ahogy olvasok egy könyvet, folyamatosan képötletek jutnak az eszembe. Mondhatni mindegyik olvasmányomnál. Szóval ez volt az egyik ok, hogy elindítsam a saját Bookstagram oldalamat.

2. Volt már olyan könyv, ami teljesen megváltoztatta a világnézetedet?
Volt, méghozzá nem is egy könyvnél. Talán az első ilyen könyv az Rácz-Stefán Tibortól az Élni akarok! volt. Nem tudnék egy mondatot vagy idézetet kiemelni, hogy mi is volt ez pontosan, mert maga Lilla karaktere volt ilyen hatással rám. Egyszerűen felnyitotta a szememet, hogy mennyi csoda vesz körül bennünket nap, mint nap. Amik lehetnek akár kisebbek is, de azoknak is örülni kell.

3. Ki vagy mi volt rád a legnagyobb hatással az olvasási szokásaid kialakulásában?
Maga az olvasási szokásaim kialakulásában nem volt szerintem ilyen. Egyszerűen csak valahogy kialakult az évek alatt. Annyit tudok csak, hogy például Anyukám mindig kijegyzetelte magának a kedvenc idézeteit, ahogy én is csinálni szoktam. Szeretem magamnak bejelölni a kedvenc részeimet, amiket néha-néha újra is olvasok.

4. Volt olyan nehéz időszak az életedben, amikor egy könyv segített átvészelni?
Volt bizony. Egy akkori nagyon jó barátom mellett egy könyv is segített nekem, hogy feldolgozzam egy szerettem elvesztését. Ez a könyv nem más volt, mint Jennifer Niventől a Veled minden hely ragyogó. Kicsit segített nekem más szemszögből is nézi a történéseket abban az adott dologban. Valamint zokogtam azon könyvön, ami szintén segített számomra.

5. Mik az első könyves emlékeid?
Azt tudom, hogy amikor még olvasni se tudtam, már akkor szüleim megszeretették velem a könyveket. Olvastak fel nekem mesekönyveket, sőt, óvodásként már be lettem íratva a helyi könyvtárba, ahova rendszeresen járkáltam főleg az Apukámmal.

6. Mennyire tükrözi a Bookstagram jelenléted az igazi énedet?
Remélem, hogy többnyire teljesen, ugyanis magamat igyekszem adni az oldalaimon. Emiatt nyomást se érzek, hogy mégis mit hogyan csináljak, mert ahogy érzem, úgy cselekszem. Persze nem akarok mindent leírni magamról, de attól még teljesen magamat adom.

Munka és kreatív folyamat

1. Hogyan készül egy tipikus poszt nálad?
Általában megálmodok egy képet, csak úgy eszembe jut egy ötlet, és akkor azt igyekszem valamikor megvalósítani. Fontos nálam, hogy csak akkor fotózok, ha jó fények vannak hozzá, így amikor borús az idő, akkor ezt későbbre hagyom. Majd miután jó pár képet készítettem, utána megnézem melyik lett a legjobb és megszerkesztem úgy, hogy valamennyire tükrözze azt, amit megálmodtam, valamint illeszkedjen is a feedembe. Ezután pedig megírom egy jegyzetbe a telefonomon a szöveget, ami a kép alá kerül majd. Aztán mehetek is az Instára fel, ahova bemásolom ezt, átolvasom néhányszor, ha kell kiegészítem, stb., megosztom sztoriban is. Szóval általában így néz ki. Valamint igyekszem csak utána feltenni posztot Bookstára, miután már megvagyok a blogbejegyzéssel az adott könyvről. Persze, vannak kivételek, de sokszor így szokott menni nálam.

2. Mennyire inspirálnak a követőid?
Teljes mértékben tudnak inspirálni, és ezt nagyon köszönöm is nekik. Sok ötletet nekik köszönhetek, valamint igyekszem is kikérni a véleményüket az oldalaimmal kapcsolatban, és nagyon sok tényleg igazán jó ötletük van. Például nekik köszönhető a két hetente megrendező beszélgetős hétvégéink, amikor bármi kérdést feltehetnek nekem, vagy egy adott témáról beszélgetünk, és ezeket sztoriba teszem ki. Akkor például a könyvklubom is nekik köszönhető. Egy kedves követőm felvetette az ötletet, majd szavazások alapján létrehoztuk a Könyvmolyok udvarát. Igyekeztem itt is tényleg kikérni a véleményüket, hogy hogyan szeretnék, mert nem azt szeretném, hogy teljesen az én könyvklubom legyen, hanem a miénk. A posztoknál viszont saját ötleteim vannak, nagyon ritka, ha nem. Viszont abban, hogy tényleg egy közösséget alkossunk, abban sokat segítenek.

3. Van egyedi fotós vagy szerkesztési technikád, ami segít megragadni egy könyv hangulatát?
A szerkesztésnél legtöbbször két vagy három alkalmazást használok, hogy sikerüljön elkészíteni úgy, hogy valamennyire elégedett is legyek. Amikor megálmodok egy képet, akkor igyekszem tényleg az adott könyvhöz passzolót csinálni, vagyis mondjuk a képen kiemelek bizonyos dolgot, hogy miről van szó a könyvben. Viszont ezt igyekszem nem is túlzásba vinni, mert azt már nem szeretem. Szóval, ha valaki megnézi az oldalamat, a képeimet, az észreveheti, hogy szinte mindig belecsempészek a fotókba valamit, aminek fontos szerepe van a könyvben.

4. Hogyan döntöd el, hogy spontán posztolsz vagy előre tervezed a tartalmaidat?
Általában mondhatni előre eltervezem a bejegyzéseimet, de vannak spontán ötleteim is. Például az egyik, ha nem a legjobb és legkedveltebb posztom teljesen spontán ötlet volt. Ez az, ami ki is van emelve a profilomban. 2024-ben, amikor jöttek a szigorítások a könyves iparban és sok magyar szerzőnk kilátástalannak látta a helyzetét kicsit, vagy akár nagyon, akkor eszembe jutott egy támogatói poszt ötlet. Akkor még nem indult el semmilyen mozgalom ezzel kapcsolatban, és nem is nagyon raktak ki posztot erről az emberek, csak néhányan sztoriban írtak róla. Emiatt eléggé féltem és pár napig emésztettem magamban, hogy biztos jó ötlet-e ez. Végül aztán összeszedtem a bátorságomat és május 18-án kitettem. Rengetegen támogattak ekkor engem ebben, sokan szintén elkezdtek ilyen vagy hasonló posztot csinálni, valamint látszott, hogy az íróknak nagyon jól esett. Így végül ez a nap, május 18-a az oldalamon a kortárs magyar szerzők napjának neveztem ki.

5. Milyen a tökéletes kreatív munkakörnyezeted?
A legtöbb képemet a polcom előtt csinálom meg, szóval lehet mondjuk azt annak mondani. Viszont, amik a legjobban inspirálnak azok a könyvek. Szinte mindig, amikor olvasok valamit, vagy gondolok egy könyvre, akkor csak úgy a semmiből jut eszembe egy kép.

6. Mennyire fontos számodra a vizuális történetmesélés?
Úgy gondolom, hogy elég fontos számomra, amit az egyik előző kérdésben ki is fejtettem. Szeretem kicsit visszaadni a képen az adott könyv hangulatát, történetét.

Irodalmi szenvedély és kedvenc könyvek

1. Mesélj a három kedvenc könyvedről!
Több kedvencem is van, de ha csak hármat emelhetnék ki, akkor az egyiknek a Tüskék és rózsák udvara sorozatot mondanám. Számomra az a legnagyobb kedvenc. Imádom a szereplőket, a világot, mindent, amit abban megálmodott Sarah J. Maas. Teljes mértékben el tudott repíteni egy addig számomra ismeretlen világba, de oly’ annyira, hogy míg olvastam, csak ebben léteztem, közel éreztem az egészet magamhoz. Barátaim lettek a szereplők, könyves álompasimat is megtaláltam benne, akit senki nem tud überelni. Közben pedig megannyi érzelmen keresztül mentem a részek által. Plusz még ezzel a világgal többször álmodtam is.

Másodiknak a Velünk véget ér című könyvet mondanám. Teljesen más, mint az előző. A mi világunkban játszódik, teljesen emberinek, valósnak is érzem az egészet. Colleen Hoover nagyon jól megfogta, hogy milyen egy bántalmazó kapcsolatban lenni. Bemutatja, hogy bizony nem könnyű ebből kilépni, hisz erős érzelmek is szerepet játszanak a kapcsolatban. Viszont nem ez az oldala fog meg a legjobban a könyvnek, hanem maga Ryle, így az egész karakter. Azért, mert számomra azt adja a könyv, hogy nincsenek rossz emberek, de vannak, akik elkövetnek rossz dolgokat. Ettől viszont még van jó oldaluk. Számomra sokat ad ez a gondolat, hogy ne fekete és fehéren lássuk egymást. Persze nehéz lehet sokszor a jót meglátni a másikban, ha olyan dolgok történnek, de azért ne felejtsük el a jó dolgokat se, mert ez így ő. Vagy lehet egy szerepben nem jó az adott illető nekünk, de másban remekelhet. Szeretem ezt a gondolatot, hogy nincs rossz ember így, hanem ez összetettebb, és szeretnék is ebben hinni.
Harmadiknak pedig akkor a Veled minden hely ragyogó-t venném, mert az pedig egy nehéz időszakon segített át. Úgy gondolom, hogy igenis tényleg sokat adott nekem, és segített egy kicsit a gyászban. A legjobb időben talált meg, mert ami történt velem, azt egy másik szemszögből is megvilágította számomra. Itt is kimondottan egy szereplő az, akit kiemelnék, aki segített, ő pedig nem más, mint Theodore Finch.

2. Volt már olyan könyv, ami teljesen magával ragadott érzelmileg?
Volt, nem is egy. Amiket kedvencnek jelölök, azok ilyen hatást gyakorolnak rám. Már egy kérdésben kifejtettem ezt, valamint, hogy több könyv is képes rá, hogy a szó szoros értelmében zokogjak rajta. Viszont, hogy ne mindenhol ugyanazt mondjam, emiatt igyekszem minél több mindenre kitérni. Ennél a pontnál így A hazavezető út minden reggel egyre hosszabb című könyvet hoznám, mert akármilyen rövidke, tele van erős érzelmekkel. Én például a könyv nagy részében sírtam vagy a könnyeimmel küszködtem. Az elmúlás számomra egy ijesztő gondolat. Az, hogy elfelejtünk számunkra fontos eseményeket, embereket. Ez a könyv pedig ezt mutatja be több szempontból is. Egyrészt a nagyapó szemszögéből, aki demens lesz, valamint a fia és unokája szemszögéből.

3. Melyik könyvszereplővel tudsz a legjobban azonosulni?
Ilyenkor mindig Yrene-t mondom az Üvegtrón sorozatból. Én egy szereplőt nem tudnék kiemelni, de az egyik legjobb barátnőm még azt mondta, hogy ő engem így lát, ahogy őt, mert, hogy a szavaival éljek, Yrene is kedves és segítőkész. Ez nekem nagyon sokat jelentett akkor, és a mai napig is. Örülök neki, ha így lát egy olyan ember, aki már nagyon jól ismer engem, mert akkor remélhetőleg tényleg van benne valami, és szeretnék is ilyen lenni.

4. Hogyan formálták a kedvenc könyveid a személyiségedet?
Erre igazából már több kérdésben is válaszoltam, de úgy gondolom, hogy szinte mindegyik könyv formál valamennyire, de persze nem teljesen, a személyiségünk azért megmarad. Valamint szerintem lejöhetett már, hogy engem sokszor a könyvekben, de a filmekben és sorozatokban is a szereplők fognak meg leginkább. Ők teszik ezeket a történeteket még jobbá.

5. Volt olyan könyv, ami kihívást jelentett számodra?
Ide a Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz című sorozatot mondanám, mert ekkor még nagyon barátkoztam a krimi műfajjal. Végül nagyon tetszett, valamint szerettem benne, hogy mennyire bemutatja ez is azt, hogy egy ember nemcsak rossz vagy jó lehet, hanem mind a kettőből van bennünk. Az egyik szereplő bár nem lett kedvencem, de nagyon megkedveltem és mély benyomást tett rám. Ő kimondottan egy olyan szereplő, aki gyerekként tényleg szörnyű dolgokat tett, de felnőttként ezeket megbánta, és próbált “jó emberré” válni. Ez szintén nagyon elgondolkoztatott.

6. Van olyan könyv, amit bármikor újra tudsz olvasni, mert mindig tud újat adni?
Talán mindegyik kedvencemet ide hozhatnám, és egyébként többet is már nem egyszer olvastam. Viszont, amihez a legtöbbször kedvet kapok, és tényleg bármikor képes lennék olvasni, az a Tüskék és rózsák udvara sorozat. Nem is egy bizonyos rész miatt, hanem az egész miatt. A világ, a szereplők miatt.

Reflektív és jövőorientált

1. Szerinted milyen hatással van az irodalom az emberek identitására és a társadalomra?
Az irodalom, az olvasás szerintem formál minket olvasókat kicsit. Például az empátia biztosan fejlődhet általa, ahogyan beleképzeljük magunkat egy adott szereplő helyzetébe. Viszont ezáltal mellette a saját érzéseink felismerésében is segíthet. Gondolkodásmódunkat változtathatja akár, valamint tanulhatunk bizonyos történetekből. Emellett szerintem közösséget is alkothat az olvasókból. Erre már nagy segítség a közösségi média, hiszen így könnyebben megismerhetjük a hozzánk hasonló érdeklődésű embereket, akár az ország másik feléből vagy még messzebbről is.

2. Mit gondolsz a nyomtatott könyvek és a digitális olvasás egyensúlyáról?
Ezzel a témával 2023-ban nagyon sokat foglalkoztam, mert a szakdolgozatomat egyrészt ebből a témából is írtam. Ahogy olvastam a szakirodalmat, valamint a kérdőíves kutatásom eredményeit, annál jobban megerősödött bennem az az érzés, hogy bizony a papíralapú könyvekre ugyanúgy szükség lesz, nem fognak teljesen elveszni. Sok mindenben megjelenik már az elektronika, így persze a könyvek se maradtak ki. Vannak előnyei is persze, de közben nem tudja azt átadni, amit egy fizikai könyv képes. Szakirodalom, folyóiratok lehet lassan teljesen áttérnek a digitális világhoz, de szépirodalomra akkor is szükség lesz továbbra is fizikai formátumban is.

3. Van olyan jövőbeli projekt, ami különösen izgatottá tesz?
Van, bizony. Például pont most, június 19-én felajánlott egy kiadó közös együttműködés lehetőségét, ami pont a profilomba vág, mert nekik is az egyik fő céljuk a magyar szerzők támogatása, ami számomra is nagyon fontos. Szóval alig várom, hogy elkezdjünk együtt dolgozni. Emellett elég új még a könyvklubunk a követőimmel, szóval még nem tudom mennyire fog működni, stb., de nagyon reménykedem benne, hogy egy jó kis közösséget fogunk alkotni.

4. Milyennek látod a saját Bookstagram fejlődésedet a következő években?
Megpróbálok még inkább nyitni a követőim felé, hogy jobban megismerhessenek. Eddig is igyekeztem erre, de például képet nem nagyon láthattak rólam. Ezen kicsit lehet változtatok, hogy láthassák ki áll az oldal mögött. Remélem, ez pozitív lesz majd a számukra. Persze így se tervezek sok képet magamról, mert nem nagyon szeretek a kamerának azon az oldalán lenni, de igyekszem kicsit ezen változtatni.

5. Hogyan őrzöd meg a hitelességedet a folyamatosan változó trendek közepette?
Nem igazán érzem, hogy bármi nehézséget jelentene nekem, hogy megőrizzem a hitelességemet. Mindig igyekszem magamat adni, szóval, ha meg is tetszik egy kép valakitől, attól még nem akarom ugyanazt megcsinálni, hanem esetleg kapok egy kis ihletet. Bár ez nagyon ritka, mert inkább a könyvek adnak posztötleteket nekem.

6. Szerinted hogyan változik majd az irodalom és a könyvkultúra a digitális térben?
Ezt a témát választottam pont a diploma dolgozatomhoz, amit most írok MA alatt. A közösségi média hatása az olvasásra. Egyelőre még nem olvastam utána, de hamarosan neki állok. Így annyi mindent még nem tudok hozzá mondani, csak a véleményemet, meglátásaimat. Szerintem nagyobb részt pozitív hatása van rá, hisz összekapcsolja egymással az olvasó embereket, így pedig már nem egy “magányos” hobbi az olvasás. Valamint a könyves ipar számára is többnyire pozitív lehet szerintem, hisz könnyen tudják tartani a kapcsolatot az olvasóikkal, valamint jobban tudják reklámozni is magukat.

Követés és mélyebb elemzés

1. Hogyan bírkózol meg a kreatív blokkokkal?
Szerencsére ilyen eddig nem nagyon volt, hogy ne lettek volna ötleteim. Sokkal inkább az idő az, amivel még küszködök, hogy legyen mindenre elég időm és energiám. Ez sokszor nem úgy jön össze, ahogy azt szeretném. Most például hatalmas lemaradásban vagyok, amióta egészségügyi problémáim vannak, de úgy néz ki, hogy lassan meggyógyulok már teljesen. Addig is igyekszem pótolgatni a dolgokat, de eddig nem valami nagy sikerrel. Mindenesetre nyáron be akarom már tényleg hozni a lemaradást.

2. Volt már olyan beszélgetés követőkkel vagy más alkotókkal, ami teljesen új perspektívát adott?
Volt már alkotóval és követővel is. Például a követőimnek köszönhető több minden is, amit már írtam. Nekik köszönhető, hogy tényleg próbálunk egy kisközösséget létrehozni. Alapból is nagyon szerettem volna mindig, hogy ne csak simán kövessenek az emberek, hanem beszélgessünk is, de ha ők ebben nem lennének benne, akkor persze nem menne ez nekem. Szóval nagyon köszönöm a támogatásukat mindenben! Az íróktól is sok támogatást szoktam kapni, főleg a május 18-ai posztom miatt, amiben bebizonyították számomra, hogy a szavaknak igenis sok jelentősége van.

3. Mi volt a legemlékezetesebb visszajelzés, amit valaha kaptál?
Legemlékezetesebb visszajelzésem az volt, amikor arra a bizonyos 2024. május 18-ai posztomat sokan kedvelték, megosztották, hozzászóltak, de ezt már többször felhoztam, valamint azt is, hogy ezt folytatom, és május 18-a a kortárs magyar szerzők napja lett nálam. Szóval nem kicsit alakította ez tovább a munkámat.

4. Hogyan látod a saját stílusod fejlődését?
Úgy gondolom, hogy azért sikerült fejlődnöm a képkészítéseknél, értékeléseknél meg főleg. Amit az elejétől kezdve megtartok, azok az alapok. Blogon az értékelőknél kedvcsináló idézeteket is szoktam beleírni, valamint ugyanaz a felállása a könyvértékelőknek. Aztán a Bookstán ami végig velem maradt és nem is tervezem elhagyni, az ez a négyzet, vonalak, amit minden posztom első képén látni. Szerintem nagyban fel tudják dobni a képet. Valamint már az oldal indulásától kezdve ugyanazt a filtert használom a képekhez. Mondjuk ezek szerintem annak köszönhetők, hogy ennyi minden megmaradt, mert az oldal indulása előtt már éveken át el szerettem volna indítani ezeket, így sokáig volt időm gondolkodni, kísérletezni főleg fejben, hogy hogyan nézzenek ki a dolgaim.

5. Volt olyan trend vagy új irodalmi forma, ami miatt teljesen újragondoltad a tartalmi stratégiádat?
Szerintem nem volt ilyen, legalábbis most nem jut ilyen az eszembe.

6. Mennyire szereted a komfortzónádból való kilépést?
Nem igazán szeretek a komfortzónámból kilépni, de azért többször megpróbálkozok vele, de nem kell nagyon drasztikusra gondolni. Megvan például, hogy milyen témában szeretek olvasni, de néha kipróbálok más műfajokat is. Valamint ahogy írtam, nem igazán szeretek magamról képet készíteni, de most 20-án, születésnapomkor tettem ki képet magamról, és kicsit bemutatkoztam azoknak, akik még nem olyan régóta követnek. Szóval igyekszem másfele is nyitni azért. Valamint, ha van valami jó ötletük a követőimnek, akkor általában arra is hallgatok, vagy legalábbis biztosan megfontolom.

Ráadások

+1 Mennyire vagy tudatos tartalomgyártó?

Tudatos tartalomgyártónak tartom magamat, mert mindig átgondoltan készítek tartalmat az oldalaimra, illetve sose csinálom úgy, hogy közben fáradt vagyok, vagy tudom, hogy nincs sok időm. Mindezt azért csinálom így, mert mindig igyekszem azért minőségi tartalmat közzétenni, de közben saját magamat is adom ezekben. Fontosnak tartom azt is, hogy hallgassak a követőimre, így figyelek rá, hogy nekik mi az, ami tetszik, valamint többször ki is kérem a véleményüket, hisz nemcsak magamnak, hanem nekik is csinálom ezt az egészet.

+2 Mit üzensz a Koala Olvas blog olvasóinak?

Olvassatok annyit és olyat, ami jól esik!

Az interjúból egy olyan olvasó képe rajzolódik ki, aki szenvedéllyel, hitelességgel és közösségi szemlélettel van jelen a könyves világban. Legyen szó egy inspiráló posztról, mélyen megérintő történetről vagy a követőkkel való párbeszédről, minden tartalmában ott van valami személyes és valami értékes.

Ha szívesen követnéd munkásságát, inspirálódnál a képeiből, vagy részese lennél az általa épített könyves közösségnek, az alábbi felületeken megtalálod:

1. Instagram: @fruzsiv_olvasokuckoja
2. Blog: fruzsivolvasokuckoja.blogspot.com

Fedezd fel te is, hogyan találkozhat az olvasás öröme a kreativitással – és válj részévé egy közösségnek, ahol a történetek valóban összekötnek.