A könyvek világa sokféleképpen elérhető – és ez az interjú ezt bizonyítja a legjobban. Beszélgetőpartnerem ezúttal egy olyan bookstagrammer, aki olvasási nehézségekkel és diszlexiával él, mégis szenvedélyesen szeret olvasni. A könyvek számára nem akadályt, hanem lehetőséget jelentenek: fejlődésre, kikapcsolódásra, kapcsolódásra.

Ez az interjú nemcsak egy inspiráló történetet mesél el, hanem bepillantást enged abba is, hogyan lehet a könyvek iránti szeretetet új formákban kifejezni, és közben másokat is motiválni arra, hogy megtalálják a saját olvasási örömüket – bármilyen háttérrel is rendelkezzenek.

Most ismerd meg közelebbről az interjúalanyomat, Nemes Zsófit, aki bátorságával, őszinteségével és a könyvek iránti lelkesedésével emlékeztet minket arra, hogy az olvasás nem teljesítmény, hanem élmény.

Olvasási élmények és könyvekhez fűződő viszony

Mit jelent neked az, hogy könyv, olvasmány, irodalom?
Összetett dolog mert maga a könyv az nekem egy kincs, egy olyan tárgy ami boldoggá tesz a szürke mindennapokba. Maga az olvasmány teszi színessé a napokat.

Milyen kapcsolatban vagy velük? Milyen szinten részesei az életednek?
Ma már napi szinten velem vannak a könyvek bárhova megyek a táskámba lapul egy olvasmány még ha meg is szakadok tőle. Ha bárhol van fél órám tudjak olvasni. Magát a könyvet imádom fogni nézegetni főleg ezeket a csodás élfestett csodákat (amikre nagyon oda kell figyelni nehogy megsérüljön vagy nedvesség érje).

Honnan jött számodra a könyvszeretet? Családi minta vagy ismertségi hatás vagy valami egyéb hatás?
Juj ez az egyik kedvenc témám. Pici koromban diszlexiát ismertek fel nálam, és így elég nehéz volt az olvasás számomra, főleg az iskolai gúnyolódás miatt nem is szerettem igazán. Anyukám mindig olvasott nagyon de nagyon sokat – J. K. Rowling Harry Potterjeit egytől egyig kiolvasta, és ezt végig követtem. Nagyon irigy voltam rá, hogy ennyire szeret olvasni és élvezi. Majd egy nap a barátnőim nagyon bezsongtak a Leiner Laura – Szent Johanna Gimi című könyve miatt. Otthon megemlítettem ezt a könyvet, majd anyumtól megkaptam ajándékba az első részt. Ott valami átkattant: elkezdtem élvezni az olvasást, még ha lassan is haladtam vele, de szerettem. Majd ez a világ beszippantott. (Ezt az írónőnek is nagyon köszönöm, mivel az ő művei hozták meg az áttörést, amit sose gondoltam volna, hogy nálam lesz ilyen.)

Zsánerek és olvasási preferenciák

Ezután milyen jellegű könyveket faltál? Mik lettek a zsánereid?
Amikor tini voltam, imádtam a csöpögős romantikusokat, meg a fantasy is nagyon bejött. A Becca Fitzpatrick Csitt Csitt és a Jennifer L. Armentrout Obszidián volt a nagy kedvencem, ami a kettőt ötvözte. Majd most így felnőtt fejjel is imádom őket. De már picit durvább tartalmú könyveket is a kezembe fogok, amiket akkor nem igazán gondoltam elolvasni tini fejjel!

Durvább tartalmúak alatt mit értesz? Milyen könyveket?
Hát például H. D. Carlton – Haunting Adeline, illetve az írónő többi könyve. Ezeken kívül Penelope Douglas könyveit is szeretem – ez picivel gyengébbek, mint az előbb említett írónőé. A dark romance kategóriát értem ez alatt. Illetve női pszichothriller könyvek.

Könyvmolyságodba hogy jött képbe, hogy az élményeidet valamilyen tartalom formájában kiírd a webre?
Szerettem olvasni és nézni videókba, ki mit reagál a könyvekre. Megtetszett ez az egész légkör – szép könyvekről jó képeket kitenni és véleményezni, ezzel segítve másokat abban, hogy el tudják dönteni, tetszene-e nekik vagy sem. Ez vitaindító is, és jó tudni, hogy valakinek miért nem tetszett az adott könyv.

Diszlexia és olvasási nehézségek

A diszlexia mennyire nyomja rá az életedre a bélyegét?
Próbálom nem hátrányként felfogni, de sajnos sokszor ütközöm nehézségbe. Olvasás terén lassabban olvasok, és van, hogy vissza-vissza kell olvasnom, mit is olvastam félre. Illetve éppen a szakdolgozatomat írom, és itt nagyon kimutatkozik. Nehezebben fogalmazok meg fejezeteket, mint a többiek. És amit nagyon szeretek, de nehezen ment: a feliratos filmek nézése. Régen a menő sorozatok és filmek mindig felirattal voltak elérhetőek. Nem volt velem élvezetes nézni ilyet, mert mindig meg kellett állítani, ha túl hosszú volt a felirat. Ez mára már javult, és már élvezet velem is ilyet nézni!

Bookstagrammer és felelősségvállalás

Miben vagy másabb, egyedibb, mint a többi bookstagrammer?
Hát szerintem mindenki egyedi a maga módján. Persze próbáljuk a trendeket csinálni, de azt is mindenki egyedien oldja meg. Nekem egy gyönyörű, egyedi könyvespolcom van, ami tele van virággal – ebben egyedi vagyok, az biztos. Mivel mindenki más-más stílusú, olyasmi azért egyediek. Én azért vagyok egyedi, mert próbálok könyvekről készített képeket a mindennapokból kitenni: egy strandos napozós vagy éppen a munkaszünetben olvasós kép a kutyusommal. Aki hű társam már 15 éve, és együtt kezdtük ezt a könyvmolyos életet is.

Hogy segített a bookstagrammerséged az önkifejezésben és a személyes fejlődésben?
Készítek egy szép képet a könyvről, és így megjön az ihlet, hogy miket meséljek el a könyvekről. Minél többet írok ki magamból a könyvekből, annál jobban fejlődöm időről időre.

Az olvasás inkább menekülés vagy felfedezés számodra? Vagy mindkettő? Miért?
Menekülésnek semmiféleképpen nem mondanám. Inkább felfedezés. Új “életek”, történetek megismerése.

Van(nak) kedvenc "élete(i)d"?
Amit most olvasok, az nagyon a szívemhez nőtt. Szeretem a durvább történeteket is, de annyira nem a szívem csücskei. Ilyen dark romance (maffiás, gyilkolós) – jók ezek is, de ha belegondolok, ha élnem kéne valamelyik könyvemben, inkább valami romiba élnék.

Szerinted miért ennyire népszerűek ezek a dark romance könyvek?
Hát mert “pornósak” és újfajta könyvek, meg mert olyat írnak le, amik nem mindennapiak, nem egy sima romantikus könyv. Valahogyan máshogy látjuk benne a férfit: erős nő a főhős, a férfi pedig bárkire bármikor rátámad, ha kell, a nőért. Ez tetszetős. De valóságban menekülnénk egy ilyen elől, mert nem pont miattam fog megváltozni.

Szóval minden nő titokban majdnem hogy ilyen hapsira vágyik?
Hát valahogy igen, de mégse, mert ugye ezek a valóságban nem olyanok lennének, mint a könyvben.

Mit gondolsz arról, hogy egyes könyveket be kell fóliázni? Milyen hatással vannak az ilyen szabályozások a könyvekre és az olvasókra?
Szerintem nagyon gáz. Modern világban élünk, bármiről lehetne írni és olvasni. A Netflix is tele van mindennel, már látták a fiatalok, meg az utcán is látnak dolgokat. Nem értem, miért kell ezt korlátozni, meg megszégyeníteni vele az írót, hogy nem lehet beleolvasni a könyvébe.

Van olyan könyv, amit nem vennél kézbe soha? Miért?
Szerintem nincs olyan. Mind a maga módján izgalmas.

Szoktál újraolvasni könyveket? Ha igen, melyik volt olyan, ami második olvasásra teljesen mást adott?
Úgy érzem, még sosem tértem vissza egy könyvhöz sem, hogy újra elolvassam azt. Ha mégis megtenném, akkor biztosan Coleen Hoover-től választanám a Verity-t. Lowen, az anyagi nehézségekkel küzdő, éppen a csőd szélén álló író, életének legnagyobb lehetőségét kapja meg: a bestsellert írónő, Verity Crawford férje megkéri, hogy a balesetben megsérült írónő helyett zárja le sikersorozatát. Amikor Lowen beköltözik a Crawford házba, minden addig ismert és hitett dolog teljesen megváltozik, mivel rábukkan egy rejtélyes kéziratra Verity dolgozószobájában. Az olvasás közben a feszültség végig fenntartja magát, pedig nem is egy kapzsi terjedelmű könyvről van szó – bátran elmondhatom, hogy akár 500 oldalon keresztül is élvezném az ilyen izgalmas kalandot. Az igazi csavar azonban a végén érkezik, ami teljesen meglepi az embert! Mindenkinek ajánlom azt, aki imádja a titokzatos, borzongós, mindent megmozgató és sötéten lebilincselő könyveket.

Van-e másik két meghatározó könyv az életedben? Miért ezek?
Igen, az első a Szent Johanna Gimi Leiner Laurától, ami miatt megszerettem az olvasást, és ami magával ragadta a fiatal énemet! Illetve a Verity, amit az előbb is említettem, mert nagyon gyorsan kiolvastam, és szülinapi ajándékom volt a páromtól. 😍 Előtte nem olvastam nagyon ebbe a kategóriába.

Milyen könyvet nem vennél kézbe soha, és miért?
Nincs olyan, mindent szívesen olvasok.

Mennyire érzed nyomásnak, hogy rendszeresen posztolj? Hogyan őrződ meg az örömöt a tartalomkészítésben?
Se mennyire nem érzem nyomásnak, mivel ez egy hobbi – akkor csinálom, mikor kedvem van és van motivációm.

Hogyan néz ki nálad egy poszt elkészülésének folyamata az ötlettől a közzétételig?
Ha elolvasok valami jó könyvet, összeszedem a gondolataimat és csinálok valami jó képet a könyvről. Aztán ha mégse olyan a szöveg egybe vagy a kép amilyennek gondoltam, csinálok újat.

Van olyan visszajelzés vagy üzenet, ami különösen megérintett?
Igen, amikor valami csúnyán leszól.

Milyen közösséget szeretnél építeni a tartalmaiddal? Mi az, amit szeretnél közvetíteni?
Egy kis összetartó könyves közösséget, akik értékelik a sok-sok stílusú könyvet, amit olvasok, és írok nekik róluk egy kis ízelítőt.

Vannak olyan értékek, amiket tudatosan beleépítesz a könyvválasztásaidba vagy a véleményeidbe?
Könyvválasztásnál nincs nagyon, de amikor véleményt írok, szeretek beletenni a könyvből idézeteket egy kis ízelítőnek.

Szerinted milyen felelősséggel jár az, ha sok követőd van és könyvekről formálsz véleményt?
Hát, mivel még nincs annyira sok, de úgy gondolom, hogy eléggé meghatározza a követőket, ha esetleg azonos stílusban olvasnak, és esetleg egy könyvet lepontozok vagy felpontozok – ők lehet, ezek alapján veszik majd meg a könyveket! Volt olyan, hogy én az alapján vettem meg, ki mit írt róla, vagy nem vettem meg, mert nem tetszett, amit írtak róla.

Hogyan kezeled az esetleges negatív kommenteket vagy eltérő véleményeket?
Nehéz kezelni, ha az a komment nagyon elhurrogó, de egyszerűen: hiszen senkinek nincs ugyanolyan ízlése, és nem tetszik mindenkinek ugyanaz. Nekem ezektől a kommentektől más szemszögből is látom az adott könyvet.

Mik a jövőbeli terveid?
Szeretnék egy jó kis könyves klubot összehozni, ahol mindenfélét lehetne olvasni.

Mit üzennél a Koala Olvas olvasóinak?
Olvassanak minél többet, és mindenkinek meséljenek a blogról, hogy minél több emberhez eljusson ez a fantasztikus kis oldal!