Amikor kezembe vettem ezt a könyvet, első benyomásom róla, hogy mennyire szép! Olyan, mint egy gyönyörű borítójú napló. Mivel nagyon kíváncsi voltam a műre azonnal olvasni kezdtem. Nem bántam meg, nagyon jól szerkesztett (szerk.: Dézsi Ibolya), olvasmányos, főleg az első rész, amely Dernői Kocsis László: Petőfi özvegye cím regényét tartalmazza. A második rész Dr. Mikes Lajos kutatásait mutatja be, az 1930-as években, az addig nem ismert dokumentumok alapján.

/ Promóciós anyag - Eredeti bejegyzés a Pannon Café Blog oldalán jelent meg /

Könyvről

A könyv a Hatvany Lajos által “feleségek feleségének” nevezett Szendrey Júliáról, Petőfi özvegyéről, a későbbi Horvát Árpádné életéről szól valódi dokumentumok alapján. Az eredeti mű 1930-ban jelent meg, amit az Atlantic Press Kiadó 2020-ban adott újra az olvasók kezébe, amiért köszönet illeti a kiadót és a nagyszerű munkát végzett szerkesztett.

Petőfi Sándor és Horvát Árpád

A mű első része egy olvasmányos, izgalmas regény, Júlia Petőfivel töltött utolsó napjairól, özvegységéről és Horvát Árpáddal kötött házasságáról. Rengeteg érdekes tényt tudunk meg, melyet sokan nem ismertek az asszony életének erről az időszakáról Dernői tényszerűen, de végtelen empátiával mutatja be Júlia életét 20 éves korától 39 évesen bekövetkezett haláláig. Igyekszik a közvélemény előtt tisztázni az özvegy cselekedeteidnek, hiszen mint írja a költő halálakor még Júlia gyerekasszony volt egy kis gyermekkel, akit ugyan mindenki szánt, de érdemi segítséget nem igen kapott senkitől és amikor kényszerből, hogy a Pestről való kitoloncolást elkerülje, hozzámegy a számára gyakorlatilag alig ismert Horvát Árpád egyetemi tanárhoz, mindenki által megvetett, kiközösített asszony lett.

Horvát Árpád (Forrás: Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutató blogja)

Az igazsághoz tartozik, hogy a házasságkötés előtt mindent megtett, hogy megtudja mi történt Petőfivel a végzetes segesvári ütközet után. Végig járta a csatateret, Erdélyt és még Törökországba is elutazott volna, ha ezt megengedik a hatóságok neki, hogy biztosat tudjon szeretett férje sorsáról. Miután egyre több volt honvédtől hallja, hogy Sándor nem élte túl a csatát, bánatában az öngyilkosság gondolata is megfordul a fejében, de végül erősebb benne a fia iránti szeretet, mint a halálvágy!

Pestre megy, ahol a hatóságok részéről sok zaklatás éri, főleg egy herceg részéről, aki válaszút elé állítja, vagy a szeretője lesz vagy kitoloncolják Pestről. Ekkor érkezik a kétségbeesett Júliához Horvát, aki megkéri a kezét és mivel nem tehet mást igent mond.

Szendrey Júlia gyermekeivel (Forrás: Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutató blogja)

A második házasságából 4 gyermeke születik, 3. gyermeke Viola azonban pár napos korában meghal. Kapcsolata férjével annak nemi perverziója miatt megromlik, elköltözik tőle. Már házassága alatt sokat betegeskedik, elveszti tífuszban szeretett húgát, Petőfitől született fia is sok bánatot okoz neki, de igyekszik erős maradni, verseket ír, lefordítja elsőként magyar nyelvre Andersen meséit.

Utolsó hónapjaiban, mikor már méhrákban haldoklik, el akar válni Horváttól és az őt gondozó Tóth Józsefhez szeretne feleségül menni, de ebben sajnos korai halála megakadályozta.

“Feleségek felesége”

A könyv második része viszont már nem regény, hanem igazi kuriózumokat tartalmazó “fejezet”, melynek nem titkolt célja Júlia “rehabilitálása” levelek, kéziratok, az asszony naplója és halálos ágyán férje ellen tett vallomása alapján. Fény derül arra, hogy kerültek újra el az eddig eltűntnek vélt Petőfi levelek, Júlia naplója és vallomása, amiket volt sógora Gyulai Pál elmondása szerint az asszony koporsójába helyezett, annak kérésére, holott valójában mindvégig az asszony kérésének megfelelően a titkár őrizte őket.

Kép Szendrey Júliáról

Nekem a legérdekesebb ebben a részben Júlia költői hangvétel naplója, mely egy valóságos irodalmi remekmű és a halálos ágyán édesapjának írt megrendítő levele szeségében a könyv legnagyobb érdeme, hogy rengeteg eddig tisztázatlan irodalmi rejtélyt fed fel, pl. Petőfi és apósa kapcsolatáról, Arany és Petőfi levelezésének addig eltűntnek hitt leveleit tárja a nyilvánosság elé. Szóval igazi “irodalmi csemege” Mikes Lajos munkája. Mindenkinek tudom ajánlani ezt a könyvet, annak is aki egy izgalmas regényt szeretne olvasni és annak is aki érdeklődik az irodalomtörténet és ez iránt a tragikus sorsú asszony iránt.

Végszó

Köszönet illeti a kiadót és a szerkesztőt, amiért ilyen remekművet adott az olvasó kezébe!

Ha szívesen olvasnál még Szendrey Júliával és Petőfi Sándor kapcsolatáról, akkor ajánlom Nyáry Krisztiántól az Így szerettek ők 1-2., valamint ha még több életrajzi könyvre lennél kíváncsi, akkor az oldalunkon további művek között válogathatsz!